Jákfáról

a község története

Jákot vagy Beljákot meg kell különböztetnünk a Szombathelytől délre fekvő Jáktól. Esetünkben a Ják Rába mellett a Pil enuch és a Kőr-patak között feküdt. Ha azonban Beljákról beszélünk, akkor azt nem szabad azonosnak tekintenünk a mai Jákfával. Pontosítva Beljákból szakadt ki Terestyénfalva, Szentivánfalva, Bánkfalva, Sebefalva és Újfalu. Belják (település) Uraitól egészen Patyig terült el.

Jákfalva, három különböző időben keletkezett, névadási forma. A legősibb a Ják. A magyar Jakab személynév rövidített (becéző) alakja. A Belják, vagy Bélják a Ják nemzetség birtokának (esetleg központjára) utalhat. Jákfalva pedig a Ják személynév és falva a településnév összetétele.

A Ják, Belják, vagy Jákfalva a Ják nemzetség ősi birtoka volt. Ősiségét, történelmi adatok is igazolják. A falu keletkezését a X. század végére, esetleg a XI. század elejére tehetjük.

Vencelin (Vecelin) lovag, aki Koppányt legyőzte, 998-ban kaphatta birtokait a királytól.

A Répce-Gyöngyösmellék pogány népeit, Bulcsu nemzetsége - melyhez Koppány is tartozhatott - akkor vesztette el rábamenti birtokait, s e birtokok a Ják nemzetségnek, Vecelin leszármazottainak jutottak.

A pogánylázadások leverése után a Ják nemzetség tagjai nagy területet kaptak. Ennek a területnek a belső részét nevezzük Beljáknak, melyet a Jákiak, Jákfalviak, Szentivánfalvaiak. Egerszegiek, Egerszegi Kemények, Nickiek, Lakiak, Ölbeyek, Terestyéniek, Terestyénvalviak és Sándorfalviak családjai birtokoltak.

Még az Árpádkorban is három egymáshoz közel fekvő területet bírtak a Ják nemzetségiek. Pinka, Gyöngyös, Rába vonalán megkülönböztethetjük a Szombathelytől délre eső Jákot és környékét, a Rába mellett Beljákot és környékét, valamint a Rába túlsó oldalán Sitkét és környékét. Így a három terület nyilván összefüggő terület lehetett és egyöntetűen Ják nevet viselte.

Szent István király uralkodásától kezdve a királyok megkülönböztetett tiszteletben tartották a Jákokat. Mint Szent István testvéreit tartották nyilván, akiknek elévülhetetlen érdemeik voltak a királyi szolgálataikért.

Ják falu neve először l238-ban tűnik fel okleveleken, mint Zsédeny szomszédos falva. Ják ekkor a Sebe földjétől a Kőris patak vidékéig terjedt.

Hiteles okmányok bizonyítják, hogy l210-ben már a különböző Ják nembeli családok osztozkodnak a birtokon. Nevezetesen Ebed fiai és rokonai egyrészről, Tamás Sándor és rokonaik másrészről.

Később nem csak a Jákok leszármazottjainak birtoklási vitái voltak, hanem megjelentek a Kőszegiek is birtoklási igényeikkel. Tették, vagy tehették ezt azért is, mert Ják északi részén Kőszegi Henrik bán fia 1284-ben a Jákok földjén Újfalut építtetett. IV. László király adta vissza a Jákoknak az elorzott területet.

A birtok-viszályokat még fokozta a Rába jobb parti, és bal partiak előnyt élvező vitái. Több éves vita után egyezséget kötöttek és a felek megegyeztek a Rába balparti részének Jákok részére való juttatásában. Határvonalnak a felek a Rábát tekintették.

A birtoklási vita ezzel még sokáig nem ült el a Rába két partján lakó Jákok között. 1314-ben még mindig tart a pereskedés. 1322-ben a Sitkeiek újabb birtoklási vitái kezdődtek Ják fiai ellen.

A XV. század elején, (1424-ben) Szelestei Tiboldot is megtaláljuk már Jákfalva birtok részeiben. Ugyanebben az időben Niczkiek és Szentivánfai Szépek pereskednek jáki, újfalui és szentivánfalvai részeken. Pár évvel később Szelestey György is bevezettetni kívánta magát Szentivánfalvai János feles birtokába.

A XV. század végén a régi családokon kívül a Barzonokat (Borzonok), Wereseket és Tonkákat is Jákfán találjuk.

l467-ben bevezetik, foganatosítják Jáki Chernel János birtoklási igényét is.

A Jáki család tagjait megtaláljuk Jákmonostoron, Gyárón, Boksádon stb. is.

A szakirodalom XV-XVI. századtól több helységben, Beljákon, Újfaluban, Jákon udvarházat; kúriát említ.

A Ják nembeliek nevét annyi század után tulajdonképpen két község: Rába parti Jákfa, de még inkább románkori templomáról Európa szerte híres Ják őrzi.

Rába bal parti főág birtokai: Jákfa, Terestyénfa, Szentivánfa, Tapaszfa, Rábakövesd, Kőröselő, Kovácsi, Taszár, Sebesfölde, Bánkfalva, Uraiújfalu, Csánig, Nick Répcelak, Vámoscsalád.

Jákok birtokát gyarapította Jákfa alatt a Rába mentén Kövesd. Az alapító nemzetségbeli ősök nevét falvak viselik: Bánk, Terestyén, Sándor, Tapasz, Iván, Kemény, Sebes, Pasa.




Megosztás
« Vissza az előző oldalra!

Kapcsolat

Jákfa Község Önkormányzata

9643 Jákfa,
Kossuth utca 63.
Telefon: 3695362001
Jákfa Község Önkormányzata - Magyar